El kell kezdeni a nehezen megszerzett tanulságokat beépíteni a járványvédekezésbe - vallja Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója szerint azzal is kiemelten foglalkoznia kell a járványügynek, hogy miért volt ekkora elutasítottsága a Covid ellen hatásos vakcináknak Magyarországon. Ennek érdekében vissza kellene nyerni az emberek bizalmát. A szakemberrel beszélgettünk az őszi járványszezon hátteréről, az egyéni védekezés lehetőségeiről és fontosságáról, a változó járványügyi adatgyűjtésről, és a vakcinák mellékhatásairól is. Elmondása szerint a legrosszabb, amit egy ország most tehet, hogy hátradől, és úgy tesz, mintha a COVID-19 elvonult volna, a fenyegetés ugyanis nem múlt el. Már csak azért sem árt az óvatosság, mert meglátása szerint nem tudjuk, hogy ez az átmeneti idő, amiben most vagyunk, a járványügyi helyzet stabilizálódása felé vezető út, vagy jöhet még olyan új variáns, amelyik súlyosabb megbetegedést okoz. Éppen ezért is annak a reményének adott hangot, hogy az őszi szezonra Magyarországnak is lesz új oltási ajánlása, jelenleg ugyanis nincs ilyen.
Magyarország hátrányosabb helyzetű (depriváltabb) lakossága körében az országosnál szignifikánsan alacsonyabb volt a regisztrált megbetegedések száma (morbiditás) a koronavírus-járvány 2-4. hullámában, de ez egyértelműen magasabb halálozási kockázattal társult – bizonyítja egy nemrég megjelent kutatás, amely az átoltottság alapján is jelentős különbségeket tárt fel.
Összesen 6097 haláleset lett volna megelőzhető a koronavírus tavaly őszi negyedik (delta) hullámában és az ötödik (omikron) hullám januári felfutó szakaszában, ha az elhunyt oltatlan fertőzöttek teljesen, vagyis emlékeztető oltással együtt be lettek volna oltva – állapította meg hét szakértő közös tanulmánya. 365 670 regisztrált fertőzött adatainak vizsgálata alapján a szakértők arra jutottak, hogy a koronavírussal összefüggő halálozás kockázatát a teljes oltottság a delta-hullám idején 90–95%-kal, az omikron-hullám során pedig 80% körül csökkentette. A valószínűsíthető őszi járványhullámhoz közeledve szükség volna a lakosság átoltottságának növelésére és felfrissítésére.
Nem lehetünk elégedettek azzal, ami történt, biztos, hogy kell javítanunk és kell fejlődnünk - jelentette ki a "Mit tanulhatunk a koronavírus elleni védekezés menedzseléséből" című szakmai beszélgetésen Oroszi Beatrix epidemiológus a Telex beszámolója szerint. A szakember arra hívta fel a figyelmet, hogy 4-6 havonta kialakul egy új koronavírus-variáns, amire készen kell állni, időben észre kell venni. Szerinte minden a kezünkben van, hogy elkerülhető legyen a következő járványhullám.
Kevés ország tud olyan átfogó példával szolgálni a koronavírus elleni vakcinák hatékonyságáról, mint Magyarország, mely hat különféle terméket használ – írják friss tanulmányukban magyar szakértők. A vakcinák hatékonyságát illetően arra jutottak, hogy a legnagyobb mértékben a Sinopharm, a Szputnyik V és az AstraZeneca védelme esett vissza.
Oroszi Beatrix, Jakab Ferenc, Szekanecz Zoltán voltak a vendégek a KOVIDők nevű Facebook oldal eseményén, ahol kifejtették véleményüket a koronavírus-járvány újabb hullámról, a várható trendekről, a negyedik oltásról és kiemelten az omikron variánsról. Ez a variáns futótűzként terjed, 2022 első hetében gyakorlatilag az egész országra kiterjedt, minden megyében nő a fertőzések száma. A fertőzés számos szektorban okozhat ellátási problémákat, ezért a szakértők szerint a járvány leküzdésében jelentős szerepe van a társadalmi felelősségvállalásnak és összefogásnak.
A védekezés, ami a delta variáns által okozott járványhullámban még éppen elég, az omikron ellen már kevés lesz - ez az egyik fő következtetése annak a hazai tanulmánynak, amely a napokban jelent meg és szerzője Röst Gergely, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai Elemző Munkacsoport vezetője, valamint szegedi matematikuscsapata. Ennek apropóján beszélgettünk a matematikussal, valamint Oroszi Beatrix epidemiológussal, akikkel értékeltük az omikron terjedésének legújabb hazai és nemzetközi fejleményeit. Az EU/EGT országokban 2022 január elején várható az omikron variáns dominánssá válása. Mindezek alapján szinte biztosra vehető, hogy az omikron gyors terjedése miatt idehaza is bekövetkezik a negatív járványügyi fordulat és megindul az ötödik hullám. Szerintük ideje lenne készenlétben állni új védelmi intézkedésekkel, mert a szupervariáns olyan gyors terjedésre képes, hogy az esetek felderítésére egész egyszerűen nem lesz idő.
Egy oltatlan embernél minimum kétszeres a kockázata a megfertőződésnek, és ötszörös a kockázata annak, hogy Covid-19-cel összefüggésben meghaljon - derült ki Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának megbízott igazgatójának előadásából, amelyet Egerben tartott 27. Országos Antibiotikum Továbbképző Tanfolyamon tartott, írja a Telex.
Az elmúlt hétig Magyarországon 1,1-1,2 volt a járvány terjedési sebességét mutató reprodukciós ráta, tegnap azonban 1,3-ra emelkedett, egyelőre azonban még nem tudni, hogy ez hoz-e járványügyi fordulatot idehaza - derült ki Oroszi Beatrix epidemiológus szerdai előadásából.
A pandémia epidémiaként való lecsengésére számíthatunk, de ahol nem elég magas (80% feletti) az átoltottság, ott az embereknek el kell fogadniuk egy „B tervet”: a közösségi maszkhasználat és a távolságtartás visszavezetésére, a védettségi igazolvány alkalmazására lehet szükség a vírus felügyelet alatt tartása érdekében. Szeroepidemiológiai vizsgálatok igazolhatnák, mennyire védett a népesség, így melyik járványforgatókönyvnek mekkora az esélye – vélte a Portfolio mai Budapest Economic Forum konferenciáján Oroszi Beatrix járványszakértő, aki szerint a harmadik oltás akár az alapimmunizálás részévé is válhat.
Egyre rosszabb járványadatok érkeznek Magyarországon, menthetetlenül utolért minket is a koronavírus-járvány negyedik hulláma. Az előző hullámokhoz hasonló lezárásokra egyelőre nincs példa, de egyre több szakértő hívja fel a figyelmet a maszkviselés fontosságára, különösen zárt térben, illetve a vakcinák beadására, amivel elkerülhetők a súlyosabb esetek.
A járványügyi rendszer felkészültsége, alkalmassága alapvetően határozza meg bármilyen vírussal szembeni védekezés sikerességét. Egy most megjelent, többek között - a Járványmatematikai és Epidemiológiai Projektben fontos szerepet betöltő - Oroszi Beatrix epidemiológus és Röst Gergely matematikus által írt tanulmányból pedig az olvasható ki, hogy Magyarországnak van még mit tennie ezen a téren, a survaillance rendszerünk ugyanis jelenleg több sebből vérzik. Annak megerősítésével lehet megelőzni az újabb járványhullámokat, vagy legalább az országos lezárásokat. A kutatásból olyan háttérinformációkat is megismerhetünk, amelyeket eddig nem, például, hogy mi vezetett oda november elején, hogy a kormány végül meghozta a szigorú korlátozó intézkedéseket.
Lecsengett a koronavírus harmadik hulláma Magyarországon, viszont a pandémiának még nincs vége. Az új variánsok miatt előfordulhat, hogy kellő óvintézkedés hiányában negyedik járványhullám is felüti a fejét hazánkban, a magas átoltottság ellenére is - mondta el Oroszi Beatrix, a Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központjának igazgatója a Portfolio Hitelezés 2021 konferenciáján. A szakember az elkerülés végett a tömeges tesztelés fenntartását, a gyerekek oltását, illetve a variánskövető vakcinák alkalmazását javasolja, amely összességében még mindig jóval kevésbé költséges, mint egy újabb lezárási kör.
Oroszi Beatrix epidemiológus és Jakab Ferenc virológus is egyetértett abban a Miérted című portál élő csütörtök esti beszélgetésében, hogy várható egy negyedik járványhullám a koronavírusban. Oroszi Beatrix szerint ezt az új variánsok indíthatják el és arra figyelmeztetett, hogy ha csak oltunk, akkor az nem elegendő a negyedik hullám kivédésére. A szakemberek beszéltek az indiai járványterjedés tanulságairól, az új variánsok szerepéről, a magyarországi újranyitás következményeiről és arról is, hogy mikor lehet vége a pandémiának.
Túl vagyunk a harmadik járványhullám csúcsán, de továbbra is éberségre van szükség - mondta el a Népszavának adott interjújában Oroszi Beatrix, a Járványmatematikai Modellező és Epidemiológiai projektcsapat tagja. A lazítások lassítják a járvány lecsengését és így az ellátórendszerre nehezedő nyomás is lassabban enyhülhet.
A koronavírus-fertőzés megakadályozásának folyamata olyan, mint egy versenyfutás, amiben a vírus méltó partner, mert azonnal reagál az emberek által hozott hatékony intézkedésekre. Ez viszont arra kell ösztönözzön bennünket, hogy új stratégiákat, új vakcinákat dolgozzunk ki - vélekedett egy szerda esti online élő beszélgetésben Oroszi Beatrix epidemiológus. A Semmelweis Egyetem Epidemiológiai és Surveillance Központ igazgatója arról is beszélt, hogy mit kell tenniük az embereknek annak érdekében, hogy megnyerjük ezt a versenyfutást.
Történelmi magasságokban járt az amerikai tőzsdeindex.
Cikkünk folyamatosan frissül.
Az igazságügyi minisztérium hozta nyilvánosságra. Biden kampányígérete teljesülhet.
Aggodalomra adhat okot a madárinfluenza ugrása.
Czímer Gábort, az Új Szó belpolitikai újságíróját kérdeztük a Szlovákiában kialakult helyzetről.
Jelasity Radovánt, az Erste Bank elnök-vezérigazgatóját, a Magyar Bankszövetség elnökét kérdeztük a Checklistben.
A keddi Checklist a Portfolio Hitelezés 2024 konferenciáról jelentkezik.
